A bőrönd kicsit ütött-kopott,
az oldala is már megrogyott.
Rég eltörött rajta a zár,
a kulcsa is elveszett már.
Nem utazom, nem készülök.
Régi bőröndömre ülök,
majd felnyitom a fedelét,
ami elmúlt, mind belefért.
Ide tettem a bánatot,
a könnyeket, mi áztatott.
Alázat is itt van benne,
aggódásom mért ne lenne.
Örömöm is ide raktam
arany kendőbe csavartam.
Ezt tettem a tetejére,
támaszkodom erejére.
Ez a bőrönd nem utazik,
őrzi lelkemnek titkait.
Bármennyire ütött-kopott,
múltból semmit el nem lopott.
2022. február 10.
Isaszeg