A nyúltojás

Hajdu Mária: A nyúltojás

rókamese

A kis rókalány, Borzaska négy fiútestvérével – Talpas, Lompos, Ügyes és Ravasz - osztozott a rókalyuk védelmében. Most, hogy kinyílt a szemük, egymást lökdösve igyekeztek ki a napsütötte tisztásra. Nyüszögésükre előjött anyjuk az erdőből és egy üregi nyulat hozott a kölykeinek. A nyúl sírva próbált szabadulni a róka erős fogai közül.

-          El ne engedjétek! – Mordult a mama a kölykeire.

-          Dee… engedjetek el! – Kérlelte őket a beijedt nyuszi.

-          Nehogy elszaladjon! – Ismételte meg az anyjuk.

A kis rókalány, szánalommal nézte a nyúl vergődését.

-          Anya, engedjük el… egyáltalán nem vagyok éhes! - Kérlelte az anyját.

-          Naa… látod, hogy nem éhes. Engedj el lécci! – Könyörgött tovább a szerencsétlen tapsi. Azt még véletlenül sem akarta elárulni, hogy a kicsinyeire nincs, aki vigyázzon. Nehogy prédává váljanak. Van épp elég ellenségük a kis tapsifüleseknek. A rókalánytól már nem félt, de a rókafiúktól nagyon is.

Rókamama nem válaszolt, hanem bevette magát az erdő sűrűjébe, hiszen etetni kellett az éhes szájakat. Talpas és a többiek cibálni kezdték a nyulacskát, de az kiszabadult mégis. Borzaska a védelmére kelt, szembeszállt az éhes testvéreivel.

 Addig futott vele a mező felé, amíg már egyáltalán nem hallotta a fiúk felháborodott kiáltásait.

-          Most már letehetsz. – Szólalt meg a nyuszi, ijedten. – Remélem, nem akarsz megenni?

-          Nem hát, te buta! Azt sem akarom, hogy a többiek megegyenek, azért futottam el veled. Jobb lenne, ha elköltöznétek!

-          Nem tudunk, mert kicsik még a gyerekeim.

-          Te jó ég! Hát még kölykeid is vannak? Nagy veszélyben vagytok! Anya levadássza őket is!

Mondta kétségbeesve Borzaska. Azután elgondolkodott és azt mondta:

-          Majd én megvédelek titeket.

-          De hogyan? Egész nap csak menekülök! Ha a tesóid egy kicsit nagyobbak lesznek, biztosan megtalálnak! –Nyafogott a nyuszi.

-          Sose bánkódj, majd megoldom. Valahogy…

Elbúcsúzott a fülestől és visszafutott a rókalyukhoz. Lompos még egy vadkacsa lábat rágcsált, a többiek jóllakva terültek el a nagytölgyfa árnyékában. Anyjuk újabb vadászatra indult éppen.

-          Anya! Anya! Légy szíves ne vadászd le a nyulat! – Kérlelte anyját a kis rókalány.

-          De miért? Hiszen ennetek kell!

-          De ne együk meg őket! – Szólta el magát Borzaska.

-          Őket? Többen is vannak? –  És kérdőn nézett a lányára.

-          Ajaj! Igen, vannak kölykei a nyuszinak. Nagyon kicsik még!

-          Nem baj, enni kell a családnak!

-          Tudod mit Anya? Várjuk meg, amíg felnőnek, akkor majd jól lakhatunk belőlük…

-          Na, ne… Ilyen könnyű prédát nem fogok kihagyni!

-          De anya! Várjuk meg, amíg nagyobbak lesznek! – Kétségbeesve nézett az anyjára.

-          Na, jól van, ha annyira a szíveden viseled, egyelőre nem megyek a vackuk felé. De más is elkaphatja őket.

-          Nem, nem. Majd én vigyázok rájuk!

-          Rendben van, de ha nagyobbak lesznek… - Kezdte el a mondatot rókamama. Azután meggondolta magát és nem folytatta.

-          Hurrá! – Lelkendezett a kis róka, és futott a nyúlodúhoz, hogy elújságolja a jó hírt.

A nyúlanya azért jól tudta, hogy nincsenek biztonságban, mert idegen rókák is a területre járnak, a farkasról nem is beszélve. Aztán támadt egy ötlete. Azt mondják némelyik emberre, hogy gyáva nyúl, de koránt sem igaz a tapsifülesekre. Egyszerűen jobban tudnak futni némelyik ragadozótól. Az ötlete pedig a közeledő Húsvéthoz kötődött. Elkérte az erdőben élő összes madártól azokat a tojásokat, amikben nem volt kismadár, nem fogantak meg. Sokféle szín és méret volt közöttük. Fészkeket készítettek a nyúlfikkal a fák tövében a tojások számára, és ráültek. Mikor a futkározó, viháncoló Ravasz és Lompos meglátták őket, nagyon meglepődtek.

-          Hát ti mit csináltok? – Kérdezték a nyusziktól.

-          Most tojjuk a Húsvéti tojásokat. – Válaszolta nyúlanya.

Úgy meglepődött a két rókafiú, hogy hanyatt-homlok rohant a testvéreikhez. Egymás szavába vágva újságolták, hogy a nyulakat nehogy bántsa senki. Alig várták, hogy a fészkeket otthagyják a nyuszik, örömmel fogyasztották el a nyúltojásokat.

Ebben az erdőben ezután békében megélt egymás mellett nyúl és róka. A nyulak még azt is elnézik, hogy nem őket nevezik az emberek ravasznak.

2019. április 30.

Isaszeg