Tudod a versnek szíve van,
ritmusról ritmusra dobban.
Gyönyörű tánc a vers nekem,
amit eltáncol a lelkem.
Madárdal, vagy hegedűszó,
szivárványos, gyönyörű, jó!
Fájó szívnek gyógyítója,
édenkertben vörös rózsa.
Vigasztaló, feloldozó,
testet, lelket feláldozó.
Felemelhet, földre sújthat,
ébren tart és álmodoztat.
Örömteli, boldog óra,
mikor születik egy újra.
Mert a versnek szíve van,
ritmusról, ritmusra dobban.
Adács, 2008. szeptember 19.