A földi élet csak egy pillanat,
mi a pusztulásból eddig kimaradt,
mit eltűrtek a néma csillagok,
s az öreg idő egyre itt hagyott.
élet fakadt vízben és hegyen,
mind osztozunk e földi kegyen.
Múló idő amit ránk szabott,
őriznek még fent a csillagok.
Sötét égen fénylő csillagok,
felnézek és tudom hol vagyok.
Itt az élet, földi élet szép,
nem járt le az égi-idő még.
Csillagok közt fogy a vén idő.
Nem tudhatja csak a teremtő,
meddig tart a földi élet itt,
mikor osztja ítéleteit.
2014. június 27.
Adács