Ha kérditek, én ki vagyok,
a sakktáblán csak egy gyalog.
Apró vízcsepp a tengerben,
vagy tengerparton homokszem.
Én vagyok a felhők könnye,
mit folyók gyűjtenek egybe!
Szikla vagyok a mederbe
víznek folyását terelve.
Vagyok én félholt falevél,
s kedvére tekerget a szél!
Anyám kertjében szál virág,
a sötétben gyertyavilág.
Nyári égen csillag fénye,
felnézel az esti égre.
De én vagyok a zivatar,
ki minden felhőt kifacsar.
Máskor meg egy lenge szellő,
miről susoghat az erdő.
Már tudjátok, én ki vagyok?
Egy hópihe, és olvadok.
2016.08.15.