Mintha…

„Mintha sose lett volna nyár”

s tüze sose égett volna.

Szürke ködbe bújt a határ

mintha sose fénylett volna.

Könnyben áztak a csillagok,

s a máskor fényes Hold-korong

a felhők felett bujdosott.

Rozsdaszín, szakadt falevél,

mit nem kényeztet, simogat,

csak durván leszaggatott a szél.

A rózsák csendesen haltak,

állva estek áldozatul

a dermedt, jéghideg hajnalnak.

Mikor felkelt a sápadt Nap,

fénybe öltöztek a fák,

mind kristályruhában álltak,

mintha sose lett volna nyár.

2012. november 20.

Budapest

Az idézet Fetykó Judit: Október végén c. verséből való.