A kivert kutya

Kóborol az utcán,
csapzottan és sántán,
fázik és éhezik,
ereje is fogytán.

Az ijesztő fények
mint idegen lények,
megrémítik szegényt,
mint a szárnyas rémek!

A farkát behúzva,
a fülét lecsapva,
ballag az út szélén,
árván és kidobva!

Fél az árnyéktól is,
haza vágyakozik,
ballag az út szélén
és csak reménykedik.

2008. március 24.