Átkozott lettem?

Amikor azt hittem:
jobb már nem is lehet,
akkor lépett színre
egy „apró baleset”!
Eladtad a lelked
és a becsületed.
Mindenkit bántottál,
engem megtapostál,
nem hatott a bánat,
az, hogy hazavárlak.
Eldobtad gyermeked,
nem számított neked!
Átkoztam és bántam
azt, hogy rád találtam!
Gyönyörű éveink,
csodás gyerekeink,
szertefoszlott minden,
boldogság már nincsen!
Hiába vagy velem,
valami tönkrement!
Tovatűnt a varázs,
elhamvadt a parázs,
kihűlt csendesen
a forró szerelem!
Talán nem is érzed,
te adtad a mérget!
Porba hullott minden,
élet és szerelem,
az én büszkeségem,
férfi becsületed!
Elátkozott lettem?
Kővé vált a szívem,
belehalt a lelkem,
többé nem élek már,
csak az üres testem.

2007. július 3.
Isaszeg