Nyáresti csend

Ballag az árnyék lomha, nagy teste,

házakba bújik a nappali fény.

Köveken szunnyad a nyár esti csendje,

holnapról álmodik, jövőt remél.

Aranyló tóban fürdik a felhő,

nyugvó Nap ad rá gyémántruhát.

Hangtalan surran a nyáresti szellő,

lomb közé rejti az est illatát.

Levél se rezzen, egy bagoly reppen,

prédát keres az éji vadász.

Lámpások gyúlnak a végtelenben,

ezüstre festik a Hold udvarát.

2014. szeptember 10.