Nyári vihar

Sötét felhők gyülekeznek,
feltámad a szél is!
Morog, dörög és villámlik,
leszakad az ég is!

Veri, tépi a bokrokat,
zavaros a víz is.
Félelemtől dideregve
ázik a kis bíbic.

Eső zuhog, a jég kopog,
úszik már a part is.
Villám csap le sisteregve,
felmordul az ég is!

Nagyot reccsen a vén fűzfa,
tartja magát mégis.
Ha még egy ilyen szélroham…
Ezt, tudja jól az ég is.

Szép lassan a világosság
egyre fentebb kúszik,
szürke felhők elvonulnak,
az eső csendesedik.

Viharos szél megszelídül,
a táj fellélegzik.
Az előbújó kismadarak
dalolva köszöntik.

2007. július 15.
Adács