Tavaszodik

Télen az árnyak tavaszra várnak,

roppanó hóba süpped a hónap.

Éle a szélnek arcokat éget,

jégcsapok lógnak, pihen a csónak.

Zúzmara fákon, bunda a tájon,

szunnyad az élet, lassan feléled.

Csurran a jégcsap, nem jár a szél csak.

Roppan a pálya, jégre ne járj ma!

Zsendül a búza, olvad a bunda,

napfény, ha táncol, boldognak látszol.

Éjjel még megfagy, nappal mi olvad,

mégis az élet lassan feléled.

2015. február 7.