Eldobna mindent nő és férfi,
arra vágyik, csak azt reméli;
egy apró kéz, mit kezébe fog,
bájos szempár, amitől zokog.
Boldog mosoly, vidám kacagás,
gyermek-zsivajtól zengjen a ház.
A világ különben jéggé fagy,
nő és férfi magányos marad.
És gyermek-zsivajtól zengett a ház,
így lett teljes a boldogság.
Mert az ember meghalni is kész
a gyermeki szeretetért!
2012. július 21.
Adács