Prózák

Az olvasás engem elvarázsol. Odaképzelem magam a szereplők helyébe, teljesen átélem a történéseket.
A saját írásaimmal is ez a helyzet. Egy beszélgetés, egy hír, akár egyetlen mondat adhat egy indíttatást egy történethez. Elképzelem, hozzáadom a fantáziámat, vagy a valóságot leírom. De hol a határ a valóság és a képzelet között? Van egyáltalán a képzeletnek határa? Feltesszük ezt a kérdést néha, de nincs rá válasz. Azt viszont minden olvasónak tudnia kell, hogy minden írásnak valóság alapja van. Lehet az a mű novella, elbeszélés vagy vers.
Tehát, van ami a képzelet szüleménye, van ami valóságos, és tisztelgés azoknak, akiket nagyon szerettem, de már nincsenek közöttünk.
Remélem írásaim egy kis kikapcsolódást nyújtanak az olvasóknak, ebben a rohanó világban.
Hajdu Mária

 

 

Micsoda fogás!

Ember embernek farkasa

Mire jó a seprűnyél

A paprikás krumpli

Közel volt az őrangyal

Szánkózás

A csend hangja

Életre ítélve

Kettétört élet

A távolság varázsereje

Szomorú szerelem

A potyautas

Randevú

A 8. parancsolat

A félreértés

A parázson sült csirke

Az utolsó bába

Szomorka

A szekrény

Fogságban

Magdi

Az árva szülők

A babák

A varázslat

A hetedik